A Correr Múzeum (Museo Correr) Velence egyik legnépszerűbb múzeuma, amely Szent Márk téren található. Az alapítását 1830-ra teszik, amikor is Theodoro Correr örökségül hagyta gyűjteményét a városnak. Aprólékos és szenvedélyes gyűjtő volt, élete nagy részében Velence történelmét és történetét bemutató művészeti értékeket, dokumentumokat és tárgyakat halmozott fel.
Correr hagyatéka
A múzeum a sokszínűségét a Velencei Köztársaság 1797-es bukásának köszönhette, ugyanis ezt követően, évtizedeken keresztül idegen uralkodói voltak Velencének. Ez sok családot arra sarkallt, hogy eladják az összes, saját tulajdonukban levő értékes javaikat. Ezeknek nagy része idegen gyűjtők kezébe került, de a 19. század első évtizedeiben a fiatal és eltökélt Correr, pénzt és időt nem kímélve kutatta fel és vásárolta meg az eredeti darabokat.
Correr halála után nem csak gyűjteményét, de a tárgyaknak otthont adó Canal Grande mentén található palotáját is Velence városának adományozta azzal a feltétellel, hogy a kollekció megőrzésén és bővítésén túl legyen elérhető a gyűjtemény az emberek számára is.
Az évek múlásával Correr gyűjteményét katalogizálták és utólagos hagyatékok, adományok, felajánlások és felvásárlások segítségével tették teljessé.
Correr Múzeum története
1887-ben a kibővített kollekciót átköltöztették a Correr-palotából először a közeli Fondacodei Turchi palotába (eredetileg török kereskedők székházaként, ma a Természettudományi Múzeumként működik), majd a múzeum a jelenlegi helyére, a Szent Márk térre került.
A Correr Múzeum a Szent Márk tér távolabbi végén található, a Napóleoni Szárnyként is ismert épületben. Mikor Velence városa Napóleon uralma alá került, 1807-ben Napóleon úgy határozott, hogy a bürokratikus és komplikált múlttal rendelkező Dózse-palota helyett ezt az épületet nevezi ki uralkodói palotává. Később, 1814-ben az ausztriai uralom ideje alatt a palota a Habsburgok házaként szolgált, majd 1866-ban, amikor Velence az egységesített Olaszország része lett, a Savoy-ok kezébe került. III. Emmanuel király 1919-ben az államnak adta át az épület használati jogát: először az Oktatási Hivatal kapott itt helyet, majd a Nemzeti Régészeti Múzeum. 1922-ben lett újra elérhető az ide látogatók számára, mint Correr Múzeum.
Correr gyűjtemény
A gyűjtemény tartalmazza olyan befolyásos, velencei családok felajánlásait, mint például a Molin, Zoppetti, Tironi, Sagredo, és a Cicogna. A múzeumban megtekinthetők többek között a Velencei Köztársaság életét és kultúráját bemutató alkotások, portrék, a dózsék hatalmának emelkedését, csúcspontját és bukását elmesélő kéziratok és nyomtatott anyagok, valamint Velence tengeri hegemóniáját bizonyító képek, táblázatok, akvarell festmények és modellek a Velencei Flottáról.
