A Dózse-palota (olaszul Palazzo Ducale di Venezia) Velence népszerű látnivalói közé tartozik. A IX. század óta a lagúna partján áll, ott, ahol a Canale Grande a mólónál az öbölbe ömlik. Velencébe járva nem lehet elmenni anélkül a Dózse palota mellett, hogy ne fényképeznénk le, vagy ne néznénk meg jobban az épületet. Ám valójában mi a története ennek a méltán híres, ugyanakkor hirhedt épületnek?
Dózse-palota története
Az első dózsevár jellegét tekintve inkább erőd volt, mint palota. A Dózse-palota épülete többször leégett, az eredeti várból mindössze egy sarokbástya maradt fent, az is beépítve a bazilika kincstárépületének alapjába. A jelenlegi formáját az 1340-es évek után érte el, ekkor építették fel a mólóra néző homlokzatot.
A Dózse-palota funkcióját tekintve nemcsak a dózsék rezidenciája, hanem a Velencei Köztársaság legfontosabb intézményeinek, a Maggior és a Minor Consigolónak (Nagytanács és Kistanács), és egyéb hivataloknak volt a székhelye. Velence innen került irányításra évszázadokon át.
A világ legbefolyásosabb emberei váltak önkényesen saját aranyozott börtönük lakójává. A dózse poszt olyan hatalmat szimbolizált, ami nem monarchia, vagy uralkodó fejedelemség, hanem egy arisztokratikus köztársaság nemesek által megválasztott vezető nemesének titulusa volt. A megválasztott dózse, a Dózse-palotában vezette udvartartását. Itt elnökölt a nemesekből álló tanács élén, melynek többek között a hatalom egyensúlyának megtartása, és az egyeduralom meggátolása is a feladata volt. Ha a szükség úgy hozta, nem féltek használni befolyásukat: a túlságosan is becsvágyó Marino Faliero dózse fekete ruhával letakart arcképe máig látható - árulás vádjával elítélték, és a palota udvarának márványlépcsőjén fejezték le 1355-ben.
Dózse-palota épülete
A Velencei Köztársaság rengeteg pénzt áldozott azért, hogy megmutassák a világnak a köztársaság erejét és hatalmát. A palota díszítésére Európa legjobb művészeit szerződtették, akikben nem kellett csalódniuk. Az épület többszöri leégése ellenére (először 1484-ben, majd 1577-ben, ekkor a Nagytanács terme is megsemmisült) a későbbi restaurálások során sikerült megtartani a korábbi építészeti formákat.
A palota főbejárata (Porta della Carta) a Szent Márk-bazilika oldalánál, egy kis beugróban található. A földszinten 38 vastag oszlopon nyugvó széles árkádsor húzódik végig. Az oszlopoknak nincs talapzatuk, mert a tengerszint emelkedése miatt a móló szintjét meg kellett emelni, és így az árkádsor alapja a mai szint alá került. A három sarkon vaskosabbak az oszlopok, hogy fenntarthassák az oszlopfőket díszítő szimbolikus szoborcsoportokat, melyek az épület rendeltetését szimbolizálták: a rióra néző sarkon Rafael arkangyal, a kereskedelem, hajózás védnöke néz a tenger felé, a Piazzettára néző központi sarkon, a földszinti oszlopon található Ádám és Éva bűnbeesése a fügefára tekeredő kígyóval, felette pedig Mihály, az igazságszolgáltatás és a háború angyala őrködik karddal a kezében. A Bazilika felé eső sarkon Gábriel arkangyal, a bölcs kormányzás szimbóluma áll. A palota első emelete a fölszintinél karcsúbb és sűrűbb loggia-sorból áll, minden földszinti boltív felett kettő található. Az épület tetején fut a fehér és rózsaszín kövekből kirakott, mértani mintát ábrázoló homlokzat.
A palotába lépve számtalan látnivaló és művészeti alkotás fogadja a látogatókat: gazdagon díszített tanácstermek, lakótermek berendezési és használati tárgyai, a dózsék által rendelt képek, portrék, és – az akkori világ szerinti – legpontosabb ábrázolást mutató ég és földgömb.
A gótika és a reneszánsz stílusjegyeit bemutató belső udvaron látható az Óriások lépcsője és a tetején a két szobor, Neptun és Merkur. Az úgynevezett Órahomlokzat és két gazdagon díszített bronz kút ugyancsak az udvaron tekinthető meg.
A XVI. század végén készült a Dózse-palotát a börtönnel összekötő Sóhajok hídja (Ponte del Sospiri). A Rio di palazzo csatorna felett ível át (mintegy 8m hosszú). A híd csak egy helyről, a Szent Már tér felől közelítve egy másik hídról látható.
Kiállítások a Dózse-palotában
Az épületben számtalan festő műve - Tintoretto Paradicsoma (a világ legnagyobb méretű vásznainak egyike), Hieronymus, Bosch, Quentin Massys és Giovanni Battista Tiepolo – található. A palotában megtekinthetőek állandó kiállítások, mint például a középkori és a kora újkori hadviselés tárgyai, illetve időszakos kiállítások is, amire rendszerint külön belépőjegyet kell váltani.
